A törvény szabályai az alapvetően reklámcélú ajándéksorsolásokat megkülönböztetik a többi ún. „promóciós” játéktól, amelyek hasonlóak ugyan, de nem minősülnek ajándéksorsolásnak, illetve szerencsejátéknak.

Jelen tájékoztatónak nem a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. számú törvény 27/E. § szerinti, kizárólag játékkaszinóban, ajándék zsetonokkal lefolytatott promóciós tevékenység bemutatása a célja, hanem hogy megkönnyítse a szervezők számára az ajándéksorsolás szervezésének megkülönböztetését a promóciós (marketing) tevékenységtől.

MIKOR MINŐSÜL EGY NYEREMÉNYJÁTÉK AJÁNDÉKSORSOLÁSNAK?

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 23. § (1) bekezdése értelmében „aki rendszeresen saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy a szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.”

Tehát egy akció akkor minősül ajándéksorsolásnak, ha:

  • termék vásárlásához, vagy szolgáltatás igénybevételéhez kötődik,
  • ingyenes (a termék, illetve szolgáltatás szokásos piaci árán felül további fizetési kötelezettség nincs),
  • sorsjegy „nyilvános húzása” útján történik a nyertes meghatározása.

Az ajándéksorsolás szervezőjével szembeni követelmény, hogy a szervező áru megvásárlásához, illetve szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolva biztosítja a sorsjegy segítségével a játékosoknak a részvétel lehetőségét a játékban.

Amennyiben a szervezni kívánt nyereményjáték nem felel meg a fenti kritériumoknak, – tehát nem minősül ajándéksorsolásnak –  a játék minősítésénél figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy ne minősüljön az Szjtv. hatálya alá tartozó szerencsejátéknak.

MIT NEVEZÜNK SZERENCSEJÁTÉKNAK?

Az Szjtv. 1. § (1) bekezdése szerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

A fenti jogszabályi rendelkezésnek megfelelően tehát három tényállási elem van, amelyek együttes teljesülése alapján egy játék szerencsejátéknak minősíthető:

  1. a játékosnak pénzt kell fizetnie, vagy vagyoni értéket kell nyújtania, amelynek fejében
  2. meghatározott feltételek fennállása, vagy bekövetkezése esetén, jogosulttá kell válnia pénznyereményre vagy más vagyoni értéket képviselő nyereményre és
  3. a nyerésnek, vagy vesztésnek a játékban kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől kell függnie.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben a fogyasztók részéről a termék megvásárlása vagy a szolgáltatás igénybevétele a szokásos piaci árnál magasabb áron történik, ebben az esetben a szokásos piaci ár és a vásárlók által ténylegesen fizetett ár közötti különbözet megfizetése a szerencsejátékká minősülés első feltétele, – a pénzfizetés – megvalósul. Továbbá amennyiben a játék végén van nyeremény és a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlenen múlik, a játék ilyen formában történő lebonyolítása esetén az Szjtv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttesen és teljes mértékben megvalósulnak, és a játék szerencsejátéknak minősül. A hatályos jogszabályi előírások alapján szerencsejáték szervezésére nincs jogszerű lehetőség!

Amennyiben a szervező által szervezett játék nem felel meg a fentiekben definiált feltételeknek, azaz nem minősül az Szjtv. értelmében ajándéksorsolásnak, vagy szerencsejátéknak, úgy engedély és bejelentés nélkül szervezhető.

Néhány példa arra nézve, amikor a szervezni kívánt nyereményjáték promóciónak minősül:

  • Ha a játékosok a vásárláskor, illetve a szolgáltatás igénybevételekor nem kapnak olyan ajándéksorsjegyet (bizonylatot, szelvényt, tanúsítványt), amelynek nyilvános kihúzásával lehet nyereményhez jutni. (Pl.: termék csomagolásán elhelyezett kód beküldése alapdíjas sms, vagy alapdíjas telefonhívás, vagy internetes regisztráció útján).
  • Nem minősül továbbá ajándéksorsolásnak az előre meghatározott feltételeknek megfelelő sorsjegy nyertessé nyilvánításával (pl. minden 20., minden 100., az első 1000 vásárló nyer; a szervező által a játék előtt előzetesen kisorolt nyerő időpontok alapján válhatnak nyereményre jogosulttá a pályázók) szervezett promóció.
  • A vásárláskor ingyenesen kapott, azonnali nyereményre jogosító szelvények esetén nem minősül nyilvános húzásnak sem a gyártás, sem a játékosokhoz való eljuttatás, sem a nyerésre jogosító jelzések felfedésének folyamata. (Pl.: a csomagolásban szereplő „Ön nyert ….. ” felirat, a vásárlást követően egy szerencsekerék megpörgetése)
  • Olyan, közösségi oldalon meghirdetett nyereményjátékok, amelyek sem vásárláshoz, sem szolgáltatás igénybevételéhez nem kötődnek, sem egyéb fizetési kötelezettség nem terheli a résztvevőt, a játékosnak csak hozzászólnia/megosztania/lájkolnia kell egy adott tartalmat.
  • Olyan termékvásárláshoz, vagy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó promóció, amely során a játékosnak meghatározott szempontok alapján egy pályázatot kell benyújtania (pl. fényképezze le a megvásárolt terméket) és a nyertesek kiválasztása nem sorsolás útján történik.
  • Olyan nyereményjáték, amelyben a játékos a szokásos piaci áron értékesített termék csomagolásában elrejtett ajándékra válik jogosulttá.

Amennyiben a szervezni kívánt nyereményjáték minősítésével kapcsolatban kérdése merülne fel, a játékban való részvételi feltételek- és a játék lebonyolítására vonatkozóan szabályok részletes bemutatásának – a promóció meghirdetését megelőzően – megküldésével kérje írásbeli állásfoglalásunkat a Szerencsejáték Felügyelet elérhetőségeinek valamelyikén.