A JÁTÉKKASZINÓK ALAPÍTÁSÁNAK, MŰKÖDTETÉSÉNEK ALAPFELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ

A játékkaszinók alapításának, működtetésének feltételeit az Szjtv., valamint a Vhr. tartalmazza. Továbbá, a Pmt., valamint a Pvkit. hatálya kiterjed a játékkaszinó működtetőjére is.

A játékkaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium, így ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges.

A Magyar Állam képviseletét a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, a koncessziós szerződések végrehajtása, teljesítése, ellenőrzése során a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter látja el.

A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be.

A törvényi előírás szerint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdasági szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működésének jogát.

Továbbá, az Szjtv. értelmében 500.000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest megyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében együtt legfeljebb négy és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.

A koncessziós szerződés megkötésére a nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a Fővárosi Közgyűlés egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.

A pályázat eredményeit ugyanazokban az országos napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.

A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – meghosszabbíthatja.

Ha a hatályos koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele eltelt, a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv kiemelt nemzetgazdasági érdekből – így különösen az állami bevételek hosszú távú biztosítása érdekében – a koncessziós szerződés alapján végzett szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységre vonatkozóan a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi eljárást folytat le, illetve koncessziós pályázatot ír ki a koncessziós szerződés eredeti időtartamának elteltét követő időszakra. Ilyen esetben a hatályos koncessziós szerződés eredeti időtartama nem hosszabbítható meg. A kiemelt nemzetgazdasági érdek fennállásáról a Kormány rendelettel dönt.

A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívül a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell,

  1. a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,
  2. a szerencsejáték szervező tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték szervező tevékenység mellett gyakorolhatók,
  3. a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.

A pályázati kiírásnak szükség esetén tartalmaznia kell a szerencsejáték szervező tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös előírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetőleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).

A koncessziós szerződést a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a Ktv. 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Szjtv. szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül, a Ktv. 10/C. § szerinti ajánlattételi eljárás keretében, a Ktv. 10/C. § (2)-(4), (6), (9) és (12) bekezdésében foglaltak szerint is megkötheti. E koncesszió jogosultja legfeljebb 7 egységet üzemeltethet.

Megbízható szerencsejáték szervezőnek az a szerencsejáték-szervező minősül, aki az Szjtv. 3. § (1) bekezdés a) pontja és (1a) bekezdése szerinti szerencsejáték-szervező, továbbá az a szerencsejáték-szervező, aki az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet, és

  1. valamennyi, az adóhatóság által nyilvántartott, 10 000 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe;
  2. egyik bankszámláján sem volt 10 000 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 10 000 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás;
  3. működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna;
  4. legalább 5 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon;
  5. a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.

A koncesszió jogosultjára egyebekben a Ktv. és az Szjtv. szabályai az irányadók.

Nyilvános pályázat kiírása esetén a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.

Koncessziós szerződés az Nvtv.-ben meghatározott legfeljebb 35 éves határozott időtartamra köthető.

Koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak az Szjtv. különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania vagy működtetnie, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy a koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.

A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra – az Szjtv.-ben foglalt eltérésekkel – a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ha a megbízható szerencsejáték szervezővel megkötött koncessziós szerződést aláíró által megalapított koncessziós társaság tagja olyan koncessziós társaság, amely koncesszió-köteles tevékenység folytatására jogosultként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, akkor ezen koncessziós társaság esetében a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell a végelszámolást lefolytatni.

Ha a koncesszióba vevő a koncesszió-köteles tevékenységet olyan koncessziós társaság útján kívánja végezni, amely a koncessziós szerződés aláírásának időpontjában koncessziós társaságként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, akkor ezen koncessziós társaság esetében a végelszámolást a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell lefolytatni.

A játékkaszinó üzemeltetéséhez szükséges mindezeken túl a Szerencsejáték Felügyelet engedélye is, melyet a koncessziós jog birtokában történő üzemeltetés esetén a koncessziós szerződés megkötése, az állami monopóliumként üzemeltetőnek pedig a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése után kell megszerezni.

I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

Egy játékkaszinó egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 1000 db pénznyerő automata és legalább 100 db játék és/vagy kártyaasztal üzemel. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 db pénznyerő automata üzemeltethető.

A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege 0-10 milliárd forint között van 30%, 10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10%-a. A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegéből az általa a tárgyévre megfizetendő bruttó koncessziós díj egytizenketted részének összegét levonhatja.

A Szerencsejáték Felügyelet engedélyének a kiadására, továbbá a szervezői tevékenységre vonatkozó részletes feltételeket a Szjtv. és a végrehajtására kiadott jogszabályok (Vhr. és a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI.10.) Korm. rendelet) tartalmazzák. Továbbá, a Pmt., valamint a Pvkit. hatálya kiterjed a játékkaszinó üzemeltetőjére is.

Az engedélykérelmet – a szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állása esetén – a Szerencsejáték Felügyelet (szerencsejáték-felügyeleti hatóság) 75 napon belül bírálja el. Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megállapítja, hogy a kérelem elbírálásához a tényállás tisztázása szükséges, amely sommás eljárás keretében nem lehetséges, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és elektronikus úton a teljes eljárásra való áttérésről értesíti a kérelmezőt. Ebben az esetben 15 napon belül hiánypótlási felhívás kiadására kerül sor, amelynek teljesítési időtartama nem számít be az ügyintézési határidőbe. A hiánypótlási felhívásban megjelölt határidő elmulasztása esetén az eljárás végzéssel megszüntethető, ha az ügyfél nem kéri a határidő meghosszabbítását, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozza a tényállás teljes körű tisztázását. Az előzőekből kitűnően tehát alapvető szervezői érdek az engedélyezési dokumentumok teljes körű és a jogszabályok által elvárt részletezettségű benyújtása.

Az engedélykérelemhez a játékkaszinóban elhelyezésre kerülő pénznyerő automatákra vonatkozóan a jogszerű birtoklást igazoló okiratot és a hitelesítésről készült bizonyítványt is csatolni kell, amely esetében a mérésügyi hatóság által digitálisan aláírt hitelesített mérésügyi hitelesítési bizonyítványt is elfogadja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság.

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóként a játékkaszinó üzemeltetője köteles a Pmt.-ben meghatározott feladatok teljesítésére belső szabályzatot készíteni és azt a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemmel együtt az Szerencsejáték Felügyelethez jóváhagyásra benyújtani. A Pmt. alapján elkészítendő belső szabályzathoz a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet, a Pmt. végrehajtására és a Pvkit. szerinti szűrőrendszer kidolgozására a játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet az irányadó. Az egyes feladatok köréből kiemelendő, hogy a játékkaszinóba belépő játékosok azonosítását, a törvényben felsorolt okiratok alapján el kell végezni, továbbá, hogy a játékkaszinót pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a Pmt.-ben előírtaknak megfelelően bejelentési kötelezettség terheli.

A játékkaszinó üzemeltetője a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI.10.) Korm. rendeletben, valamint a játékkaszinó részvételi szabályzatában rögzített esetekben meghatározott időre, de legfeljebb 5 éves időtartamra megtagadhatja a játékkaszinóba való a belépést.

Az engedélyezési eljárás során benyújtandó iratok közül kiemelten fontos a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló – az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított – auditálási okirat, amelynek ki kell terjednie a Vhr. szerinti számítógépes elszámolási rendszer auditálására is, amennyiben a szervező ilyen rendszert üzemeltet.

Az auditálási okirat fogalmára a Vhr. 87. § 16. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Auditálási okirat: megfelelőség-értékelésre jogosult személy által készített, teljes bizonyító erejű magánokirati formában kiállított tanúsítvány, amelynek tartalmáért a kiállítója szakmai és anyagi felelősséget vállal, és amely tartalmazza, hogy a kiállítója által, előre meghatározott módszertan alapján végzett vizsgálat és értékelés szerint a szerencsejáték-szervező által a szerencsejáték-szervezéshez alkalmazni kívánt műszaki-informatikai rendszer vagy műszaki megoldás, és azok működésének szabályozása mennyiben biztosítja a szerencsejáték biztonságos és szakszerű lebonyolításához szükséges feltételeket, továbbá amelynek mellékletét képezik a vonatkozó jogszabályi és szakmai követelményeknek való megfelelőségről készített jelentések, a vizsgálatot igazoló informatikai tesztelési dokumentumok, az informatikai rendszer rendszer-dokumentációja és felhasználói leírása, a vizsgálat során felhasznált hitelesítési, vagy más szervezet által kiállított auditálási okiratok, amelyek alapján az auditálási okirat készült.

A játékkaszinóban a számítógépes rendszer auditálási okiratnak megfelelő állapotát az engedély időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell.

A játékkaszinó engedélyezéséért fizetendő díj játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, az ajándékzseton jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint, amely pénzintézeti átutalással teljesíthető a jogcím megjelölésével. A szerencsejáték szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért az erről szóló nyilatkozat egyidejű benyújtása mellett felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek mértéke játékkaszinó üzemeltetése esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 %-a, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb I. kategóriájú játékkaszinó esetén 20 millió forint, illetve II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint.

A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését, vagyis a játékkaszinó kitelepülését.

A játékkaszinó működtetője a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig – a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző – belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.

A játékkaszinó működtetője a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében – a szerencsejáték eszközöknél felhasználható – a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.