FOGADÁS

Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.

Távszerencsejáték a fogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.

A távszerencsejáték szervezését

  1. a lóversenyfogadás kivételével kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt.,
  2. lóversenyfogadás esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. végezheti.

Totalizatőri rendszerű fogadásolyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.

Bukmékeri rendszerű fogadásolyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.

Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.

Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez az állami játékszervezőnek, továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével és legalább ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie.

Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.

Fogadás szervezését tehát

  • a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti, az állami részesedéssel működő szerencsejáték szervezők a jogszabály szerinti megkülönböztetés szerint valamennyi fogadás formában (totalizatőri és bukmékeri rendszerben) hagyományos fogadást és távszerencsejátékot egyaránt végezhetnek (ideértve a lóversenyfogadást is);
  • amennyiben tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedi, koncessziós társaság is szervezhet fogadást, azonban csak bukmékeri rendszerű fogadást, illetve bukmékeri és totalizatőri rendszerű lóversenyfogadást. Lóversenyfogadáson kívül más, totalizatőri rendszerű fogadás, valamint távszerencsejáték szervezésére nincs lehetőség ez esetben;
  • bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.
  • Lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki a lóversenyfogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít, a koncessziós díj mértéke évente legalább 50 millió forint, a kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.

A Szerencsejáték Felügyelet engedélyének a kiadására, továbbá a szervezői tevékenységre vonatkozó részletes feltételeket az Szjtv. és a Vhr. tartalmazza. A fogadásszervezések, illetőleg a távszerencsejáték szervezések tekintetében a Pmt. rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

Az engedélykérelmet – a szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állása esetén – a Szerencsejáték Felügyelet (szerencsejáték-felügyeleti hatóság) 75 napon belül bírálja el. Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megállapítja, hogy a kérelem elbírálásához a tényállás tisztázása szükséges, akkor 15 napon belül hiánypótlási felhívás kiadására kerül sor. A hiánypótlási felhívásban megjelölt határidő elmulasztása esetén az eljárás végzéssel megszüntethető, ha az ügyfél nem kéri a határidő meghosszabbítását, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozza a tényállás teljes körű tisztázását. Az előzőekből kitűnően tehát alapvető szervezői érdek az engedélyezési dokumentumok teljes körű és a jogszabályok által elvárt részletezettségű benyújtása.