A hatóságunk által fellelt egyes berendezések üzemeltetési módja és a feltárt tevékenységek folytatása vonatkozásában a következők állapíthatók meg.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (1) bekezdése szerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A szerencsejátékká minősüléshez a norma szövege szerinti az alábbi együttes feltételeket kell teljesítenie a tervezett játéknak:
a) tétfizetés
b) nyereményre való jogosultság
c) a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlenen múlik.

  • A feltárt tevékenység során végbemenő folyamat alapján megállapítható, hogy a játék során – tekintettel arra, hogy a fizető személy minden esetben meghatározott értékű készpénzzel kezdeményezi a folyamatot – tétfizetésre sor kerül.
  • A feltárt tevékenység során végbemenő folyamat értelmében, habár minden egyes meghatározott értékben történő fizetésért cserébe garantált tárgynyereményt kap a vevő, azonban az ajándékok között egy-egy nagyobb értékű tárgy is található, melyeknek értéke, aránytalanul meghaladja a befizetett összeget, így annak meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén való megszerzése vagyoni értékű nyereményre való jogosultságnak tekinthető.
  • Az Szjtv. 1-6. §-ainak miniszteri indoklása szerint játékot szerencsejátéknak csak akkor lehet minősíteni, ha a részvétel, részvételi díj vagy vagyoni érték fejében történik. A törvény nem határozza meg a vagyoni értékű dolog fogalmát. Jelentősége lehet a befizetett tét és a nyeremény arányának feltűnő különbsége. Az egy-egy nagyobb értékű tárgynyereményre az előre meghatározott összeg befizetésével válhat jogosulttá a játékos. Tekintettel arra, hogy a fizetés pillanatában előre nem tudható és nem kiszámítható, hogy sor kerül-e esetlegesen azon tárgynyeremények valamelyikének a megszerzésére, amelyek értéke jóval meghaladja a befizetett összeget, ezért az egy-egy nagyobb értékű tárgy megnyerése a véletlentől függ.

Az Szjtv. 1-6. §-ainak miniszteri indoklása is a játékban meglévő véletlen szerepét támasztja alá azáltal, hogy kimondja „(…) a szerencsejáték alapvető feltétele, hogy a játék kimenetelét a véletlen befolyásolja. A Javaslat pozitívan dönt abban a más országokban gyakran vitatott kérdésben, hogy a játék kimenetele akkor függ a véletlentől, ha a véletlen a nyerésben vagy vesztésben túlsúlyban van, vagy kizárólagos szerepet játszik.(…) Ahol a játékos szellemi vagy fizikai állapota teljesen kikapcsolható, tehát a játék kimenetele kiszámíthatatlan, ott egyéb feltételek fennállása esetén (pl. vagyoni cél) feltétlenül szerencsejátékról van szó.”

A fent kifejtettek alapján megállapítható, hogy a fentiekben felvázolt működési elv alapján folytatott tevékenység olyan játéknak tekintendő, amely maradéktalanul megfelel az Szjtv. 1. § (1) bekezdésében foglalt együttes feltételek mindegyikének, így az szerencsejátéknak minősül.

Tekintettel arra, hogy a jelen tájékoztatásban ismertetett üzemeltetési módon szervezett tevékenység szerencsejátéknak minősül, a tevékenység kizárólag a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye alapján folytatható.

Az Szjtv. 2. § (2) bekezdése szerint szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel – az SZF engedélye szükséges.

Az Szjtv. 2. § (7) bekezdése értelmében nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az SZF nem adott engedélyt.

Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekben felvázolt berendezések üzemeltetési módja és a feltárt tevékenységek szervezése vonatkozásában a részvételi díj ellenében véletlenen alapuló működés során ugyanazon összegért, ugyanazon feltételek fennállása esetén eltérő értékű áruk kiadása történik. Mindezen berendezések és tevékenységek olyan szerencsejátéknak minősülnek, amelyek engedélyezésére az Szjtv. 3. § (1) bekezdésének előírásai vonatkoznak.

Az Szjtv. 3. § (1) bekezdése értelmében az SZF nem liberalizált szerencsejáték szervezését kizárólag a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezetnek (állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy koncessziós pályázat nyertese által létrehozott koncessziós társaságnak engedélyezheti.

A fentiek alapján folytatott szerencsejáték szervezésre az Szjtv. 3. § (1) bekezdésének meg nem felelő gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak illetve magánszemély szervezőnek jogszerű lehetősége nincsen.

Az engedély nélküli szerencsejáték szervezés esetén az alábbiakban ismertetett közigazgatási jogi, valamint büntetőjogi, illetve szabálysértési jogi jogkövetkezményekkel számolhat a szervező.

AZ ENGEDÉLY NÉLKÜLI SZERENCSEJÁTÉK-SZERVEZÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI

  • Az Szjtv. 12. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az SZF a szerencsejáték szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt – többek között az engedély nélkül szervezett szerencsejáték miatt – bírság megfizetésére kötelezi. Megjegyezzük, hogy az előbbi jogszabályi rendelkezés alapján az SZF nem csak a szerencsejáték szervezőt, hanem a szerencsejáték szervezésben közvetítő tevékenységet végzőt (pl. a berendezésnek, áruértékesítésnek helyet biztosítót) is bírság megfizetésére kötelezi.
  • Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltak értelmében – az SZF engedélye nélkül történő szerencsejáték szervezés és közvetítés miatt – a bírság mértéke 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet.

Az Szjtv. 37. § (Értelmező rendelkezések) 14. pontjában foglaltak szerint a tiltott szerencsejáték fogalma: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az SZF engedélye nélkül szerveznek.

  • A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 191. § (1) és (2) bekezdései értelmében, aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, vagy abban részt vesz, szabálysértést követ el.
  • Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy ezen tevékenységek megvalósítják az engedély nélkül szervezett tiltott szerencsejáték bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 360. §-ában meghatározott törvényi tényállását, és ezekben az esetekben az SZF a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (2) bekezdése alapján büntető feljelentést tesz.

A Btk. 360. §-a szerint, aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vagy tiltott szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
A Be. 171. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a hatóság tagja és a hivatalos személy hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt köteles feljelenteni.
Ki kell emelni továbbá, hogy az Szjtv. 26/A. §-a szerint, ha megállapítást nyer, hogy az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek, akkor a települési önkormányzat jegyzője köteles az üzletet legalább 30 napra – ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra – ideiglenesen bezáratni.