Kép

A szerencsejátékok egyes formái (vásárokhoz, búcsúkhoz kötődő sorsjátékok, városi hatóságok általi sorsolások) már a XVI. században megjelentek Magyarországon. Mária Terézia uralkodása alatt a lottó hazai bevezetésére és ezzel összefüggő szabályozására is sor került, és az ezt követő évszázadokban is egyes játékok (pl. lottó, totó, lóverseny, egyéb sorsjátékok) időközönként engedélyezettek voltak, valamennyi szerencsejáték-forma egységes elvek szerinti szabályozására csak a rendszerváltást követően került sor.

1991

Az 1991. augusztus 16-án hatályba lépett szerencsejáték-törvény – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény – az egységes szabályozás megteremtése mellett egyúttal életre hívta az egységes hatósági felügyeletet biztosító intézményt, a Szerencsejáték Felügyeletet is. Az így létrejött országos hatáskörű szerv feladatai közé a játékok engedélyezésén és ellenőrzésén, a játékadó fizetés ellenőrzésével kapcsolatos cselekményeken túl a jogalkotási javaslatok, stratégiai döntések előkészítését, koncessziók tervezését sorolta a törvény és megszabta részvételét az illegális szerencsejátékok elleni küzdelemben, illetve a szerencsejátékok okozta káros társadalmi hatások leküzdésében.

A kilencvenes évek első felében jellemzően játéktermek nyitására, illetve pénznyerő automaták elhelyezésére kértek engedélyt az ügyfelek. Ekkor már több mint 1200 játékteremben 5700 pénznyerő automata működött szerte az országban. A Felügyelet engedélyezte továbbá ebben az időszakban a hagyományos és a gépi átvételű lottósorsjegyek forgalmazását.

1995

A szerencsejáték-törvény 1995. évi módosításának következtében sorsolásos játékot Magyarországon kizárólag többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet szervezhetett. Lehetősége nyílt az időszakban a pénzügyminiszternek továbbá arra, hogy koncessziós pályázaton értékesítse egyes szerencsejátékok szervezésének jogát. A fejlődés, és a törvényi változások hatására némileg módosult a Szerencsejáték Felügyelet felépítése, egyes feladatait az intézmény regionális irodák útján látta el: budapesti, pécsi, miskolci, és debreceni területi csoport kezdte meg munkáját.

1998

1998-ban elkészült a Szerencsejáték Felügyelet saját honlapja, amelyet folyamatosan bővített a szervezők, a játékosok tájékoztatása érdekében, illetve lehetőség nyílt a Szerencsejáték Felügyelet által használt formanyomtatványok letöltésére is.

2000

A 2000. év nyarán 4 új területi egység jött létre, így azok száma az ország 8 régiójának megfelelően alakult: pécsi, békéscsabai, kecskeméti, budapesti, debreceni, egri, veszprémi és szombathelyi székhelyű területi felügyelőségek szolgálták a jogszabályban rögzített feladatok végrehajtását. Az Ügyfélszolgálati Iroda is önállóvá vált, és a megnövekedett forgalomnak és igényeknek megfelelő új ügyfélfogadásra szolgáló helyiségek kerültek kialakításra.

2007

A jogalkotó szándéka szerint a szerencsejátékokat 15 évig eredményesen felügyelő Szerencse­já­ték Felügyelet 2007. január 1-jétől, – feladatainak változatlanul hagyása mellett – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), majd 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerve­zeti keretében, Szerencsejáték Felügyeleti Főosztály néven működött tovább.

A szerencsejáték felügyeleti tevékenység állami adóhatóság szervezetébe történt integrációját követően a jogszabályi változásokra, így különösen a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinóban történő üzemeltethetőségére, valamint a szerencsejáték piac jelentős mértékű átalakulására  figyelemmel megváltozott körülmények miatt az ellenőrzési feladatok ellátása fokozott hangsúlyt kapott az intézményben. Az engedélyezett szerencsejáték piac (sorsolásos játékok, fogadások, játékkaszinók, kártyatermek) és a bejelentés-köteles játékok (ajándéksorsolás, tombola) ellenőrzése mellett a legális piac visszaszorulása, és ezzel párhuzamosan az illegális piac térnyerése okán nőtt az engedély nélküli szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos ellenőrzési tevékenység intenzitása. Szintén ebben az időszakban valósult meg a felügyeleti tevékenység online térben történő szerencsejáték-szervezés elterjedésére figyelemmel szükséges bővítése a speciális ellenőrzési módszerek és szankciók bevezetésével.

2017

2017. július 6. napjával a Szerencsejáték Felügyeletről szóló 183/2017. (VII.5.) Korm. rendelet alapján a NAV Központi Irányításának Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya kivált az állami adó- és vámhatóság szervezetéből, és feladatait immár központi hivatalként, ismét önálló Szerencsejáték Felügyeletként látja el.

2020

Közelmúltbeli változásként 2020. január 1. napjától a Szerencsejáték Felügyelet hatásköre bővült, amely alapján a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben meghatározott szerencsejátékot népszerűsítő reklámtilalmak megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként jár el.