Tombolának az a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék minősül, amelynél a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és

  1. a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 000 darabot, vagy összes értéke az 2 000 000 forintot nem haladja meg és
  2. a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke, vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

A tombola játék engedély nélkül, azonban bejelentési kötelezettség teljesítésével szervezhető játék.

Amennyiben olyan tombolasorsolást kíván szervezni, amelyben a kibocsátandó sorsjegyek darabszáma nem éri el az 5 000 darabot, abban az esetben nem kell figyelemmel lenni az a) pont második tagmondatában meghatározott 2 000 000 forintos értékhatárra, a kibocsátandó sorsjegyek összes értéke bármennyivel meghaladhatja ezt az értékhatárt.

Amennyiben a kibocsátásra kerülő sorsjegyek összes értéke (sorsjegy darabszáma x sorsjegy darabonkénti ára) a 2 000 000 forintot nem éri el, abban az esetben nem kell figyelemmel lenni az a) pont első tagmondatában feltüntetett 5 000 darabra, az értékesítendő sorsjegyek darabszáma meghaladhatja ezt a mennyiséget.

Példákkal bemutatva:

Az a) pont első fordulata szerint, ahol a kibocsátott sorsjegyek száma nem haladja meg az 5 000 darabot:

Szervező a helyszínen jelenlévők között 1 000 darab sorsjegyet kíván értékesíteni (ez nem a ténylegesen eladott sorsjegyek darabszámát jelenti), 1 000 forintos darabáron. A nyereményalap az értékesíteni kívánt sorsjegyek darabszámának (1 000 db) és a sorsjegy darabonkénti árának (1000 forint) a szorzata = 1 000 000 forint. Ebben az esetben a Szervezőnek több mint legalább 800 001 forint (1 000 000 forint 80%-a) összértékben kell a nyereményeket biztosítania.

Az a) pont második fordulata szerint, ahol a kibocsátott sorsjegyek összes értéke nem haladja meg a 2 000 000 forintot:

Szervező a helyszínen jelenlévők között 10 000 darab sorsjegyet kíván értékesíteni (ez nem a ténylegesen eladott sorsjegyek darabszámát jelenti), 200 forintos darabáron. A nyereményalap az értékesíteni kívánt sorsjegyek darabszámának (10 000 db) és a sorsjegy darabonkénti árának (200 forint) a szorzata = 2 000 000 forint. Ebben az esetben a Szervezőnek legalább 1 600 001 forint (2 000 000 forint 80%-a) összértékben kell a nyereményeket biztosítania.

A tombola bejelentésére formanyomtatvány nincs rendszeresítve. A bejelentést elektronikus úton (az SZF hivatali kapujának elérhetősége KRID: 748422360), vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az SZF-hez benyújtani. (levélcím: 1372 Budapest, Postafiók 431)

  • a szervező neve (cége), lakóhelye (székhelye), fizetési számlaszáma,
  • a sorsjegyek ára,
  • a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszáma,
  • a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzés (sorozat, sorszám, stb.),
  • a sorsolásos játék nyereményalapja,
  • a sorsolásos játék nyerőosztályai, a nyeremények leírása és értéke,
  • a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módja,
  • a sorsolás helye, ideje és lebonyolításának szabályai.
  • Tombolasorsolás bejelentése, szabad szöveges üzenetben (A játék lebonyolítását megelőző 10 nappal korábban.)
  • SZF_36 nyomtatvány (az SZF honlapján érhető el): Nyilatkozat felügyeleti díj megfizetéséről tombolasorsolást szervező részére (A sorsolási eseményt megelőző 10 napon belül.)
  • A tombolasorsolás végelszámolása szabad szöveges üzenetben. (A sorsolási eseménytől számított 150 napon belül.) A végelszámoláshoz csatolni kell a sorsolásról készült közjegyzői okirat hiteles példányát is amennyiben a sorsolásra közjegyző jelenlétében került sor. Ha sorsoláson közjegyző nem vett részt, úgy a sorsolási bizottság által felvett jegyzőkönyvet kell csatolni.

A sorsoláson közjegyző jelenléte nem kötelező. Amennyiben közjegyző jelen van a sorsoláson, azt a szervezőnek kell biztosítani. A közjegyző nélkül lebonyolításra kerülő sorsolási eseményeken a szervező a sorsolást az általa kijelölt, a sorsolás lebonyolításáért felelős, legalább háromtagú bizottság részvételével bonyolítja le, amely a sorsolás lebonyolításáról jegyzőkönyvet vesz fel.

A kibocsátott sorsjegyek (tehát nem a ténylegesen eladott sorsjegyek darabszáma) darabszámának és sorsjegyek darabonkénti árának a szorzata.

Tombola lebonyolítása esetén szja fizetési kötelezettség nem terheli a szervezőt.

A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeleti tevékenységéért a tombolasorsolás szervezőnek sorsolási eseményt megelőző 10 napon belül (az SZF_36-os számú nyomtatvány benyújtásával egyidejűleg) szerencsejáték felügyeleti díjat kell fizetnie a szervezőnek. A felügyeleti díjat átutalás útján kell megfizetni a 10032000-01076129-00000000 Szerencsejáték szervezésével kapcsolatos díj számla javára. A tombolasorsolás szervezőjének a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének (bruttó – tehát a nyeremények ÁFA-val növelt) 1 ezrelékét, de legalább 5 ezer forintot, legfeljebb 500 ezer forintot kell a felügyeleti díj címén megfizetnie.

Előfordulhat, hogy a játékot különböző helyszíneken és időpontokban tartott esemény (pl. rendezvénysorozat) keretében kívánják lebonyolítani, ez esetben azt minden egyes sorsoláshoz kapcsolódóan külön-külön be kell jelenteni és a sorsolásos játék jogszabályi előírásainak minden egyes alkalommal külön-külön meg kell felelni.

A sorsolásos játék lebonyolításáról a sorsolási eseménytől számított 150 napon belül végelszámolást kell készíteni. A végelszámolást postai-, személyes-, vagy elektronikus úton (E-papíron, szabad szöveges üzenettel, a Szerencsejáték Felügyelet Hivatali kapujára, KRID: 748422360) kell benyújtani az SZF-hez.

A tombola végelszámolására formanyomtatvány nincs rendszeresítve!

A végelszámolásban szerepeltetni kell:

  • a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorsjegyek számát,
  • a sorsolásos játékból származó bevételt, illetőleg a nyereményalapot,
  • az állammal szembeni befizetési kötelezettségek teljesített összegeit (át nem vett nyeremények esetén játékadó, felügyeleti díj),
  • a játékosoknak átadott nyeremények értékét.

Csatolni kell a végelszámoláshoz a sorsolásról készült, sorsolási bizottság által felvett jegyzőkönyvet, vagy közjegyző jelenléte esetén a közjegyzői okirat hiteles példányát is. A végelszámolás elektronikus úton történő benyújtása esetén a közjegyzői okirat csak abban az esetben tekinthető hitelesnek, – és ezáltal fogadható el – ha az a közjegyző által elektronikus aláírással ellátott okirat.