A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.”

A jelenlegi jogalkotói felfogás szerint a póker játék általános elveire épülő kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert semmilyen játékstratégia esetében sem lehet (különösen megfelelő mennyiségű kártyacsomag használata esetén) a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől.

Mindezek alapján a minősítésnek az alábbi kimenetelei lehetségesek:

  1. Amennyiben a játékban résztvevők részéről a játék során, illetve azzal összefüggésben nem fizetnek pénzt, vagy nem nyújtanak vagyoni értéket és/vagy nem vál(hat)nak nyereményre jogosulttá, nem valósul meg valamennyi törvényi feltétel, tehát a játék nem minősül szerencsejátéknak, sem egyéb, az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységnek. Mint ilyen, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felé sem engedélyeztetési, sem bejelentési kötelezettség alá nem esik.
  2. Amennyiben a játékosok “tétet” tesznek, megtett “tétjeik” fejében nyereményre vál(hat)nak jogosulttá, valamennyi törvényi feltétel megvalósul, tehát a játék szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősülhet a pénzen kívül minden olyan vagyoni érték, amelyet a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelezőfogyasztás stb.).

Az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében szerencsejáték szervezőtevékenység folytatásához – a törvényben meghatározott kivétellel – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.

Az Szjtv-ben szabályozott tevékenységek közül a kártyaterem üzemeltetése liberalizált tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szervezői-alanyi körre nem vonatkoznak az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti korlátozások, a pókerjátékok szervezésére irányuló tevékenységet bármely, a jogszabályi feltételeknek megfelelő gazdasági társaság folytathatja. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd a „A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató” hivatkozásban.)

A kártyatermet üzemeltető társaságnak legalább 25 millió alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.

A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie, azonban a kártyateremben legfeljebb 10 asztal helyezhető el.

A kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy versenyrendszerű póker típusú kártyajáték szervezhető.

Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500-, illetve az 1000 forintot, illetve egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

Verseny rendszerű lebonyolítás esetén a nevezési díj mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg.

A kártyaterem üzemeltetése a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozik.

A kártyatermet videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell ellátni.

(A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd az „A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató” hivatkozásban.)

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 37. § 14. pontja szerint tiltott szerencsejáték az engedélyköteles szerencsejáték, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szerveznek.

A tiltott szerencsejáték szervezését mind a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 191. § (1) bekezdése, mind pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. év C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 360. §-a büntetni rendeli. A Btk. 360. §-a értelmében, aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tiltott szerencsejáték szervezője, vagy aki erre a célra helyiséget bocsát rendelkezésre, a bűncselekményt akkor is elköveti, ha maga nem vesz részt személyesen a játékban. Annak sincs jelentősége, hogy a helyiség biztosítása ellenszolgáltatás fejében (bérleti díj, jutalék), vagy ingyenesen történik.

Az Szjtv. 2. § (7a) bekezdése értelmében szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. Az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevője és a reklámban szereplő személy egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű bírsággal sújtható. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a bírságot a reklám közzétevőjével szemben kell megállapítani. Az engedéllyel üzemelő kártyatermeknek kötelező a terem bejáratánál jól látható módon kifüggeszteni a működési engedélyüket, amennyiben ilyen engedéllyel a pókerjátékot szervező nem rendelkezik, akkor e kártyajáték szervezője illegális szerencsejátékot szervez, az így szervezett szerencsejátékban résztvevő játékosok szabálysértési felelősségre vonására kerülhet sor. Az Sztv. 191. § (2) bekezdése értelmében, aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, szabálysértést követ el.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – fő szabályként – a legális szerencsejátékokból származó bevételt nem tekinti jövedelemnek, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adókötelezettség, illetve személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

Az engedéllyel üzemelő kártyatermek listája itt érhető el.

Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése értelmében nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem adott engedélyt.

Magyarországon online pókerjáték szervezésére kizárólag kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság, az erre vonatkozó külön engedély alapján jogosult. A magyar szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével nem rendelkező jogalany által szervezett játékokban történő részvétel, kizárólag a játékosok saját kockázatára történhet. Az engedély nélküli játékban esetlegesen elért nyeremény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:121. § (1) bekezdésének a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthető Magyarország területén, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény csak a legális szerencsejátékokból származó jövedelmet mentesíti, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adó terheli.

A Magyarországon engedély nélküli játékban elért nyeremény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint, bírósági úton nem érvényesíthető.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – fő szabályként – a legális szerencsejátékokból származó bevételt nem tekinti jövedelemnek, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adókötelezettség, illetve személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

A Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező kártyatermek listája itt található.

A Magyarországon engedéllyel rendelkező online kaszinójáték szervezők és honlapjaik közhiteles nyilvántartása itt található.