A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.”
A jelenlegi jogalkotói felfogás szerint a póker játék általános elveire épülő kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert semmilyen játékstratégia esetében sem lehet (különösen megfelelő mennyiségű kártyacsomag használata esetén) a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől.
Mindezek alapján a minősítésnek az alábbi kimenetelei lehetségesek:
- Amennyiben a játékban résztvevők részéről a játék során, illetve azzal összefüggésben nem fizetnek pénzt, vagy nem nyújtanak vagyoni értéket és/vagy nem vál(hat)nak nyereményre jogosulttá, nem valósul meg valamennyi törvényi feltétel, tehát a játék nem minősül szerencsejátéknak, sem egyéb, az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységnek. Mint ilyen, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felé sem engedélyeztetési, sem bejelentési kötelezettség alá nem esik.
- Amennyiben a játékosok “tétet” tesznek, megtett “tétjeik” fejében nyereményre vál(hat)nak jogosulttá, valamennyi törvényi feltétel megvalósul, tehát a játék szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősülhet a pénzen kívül minden olyan vagyoni érték, amelyet a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelezőfogyasztás stb.).
Az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében szerencsejáték szervezőtevékenység folytatásához – a törvényben meghatározott kivétellel – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.
Az Szjtv-ben szabályozott tevékenységek közül a kártyaterem üzemeltetése liberalizált tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szervezői-alanyi körre nem vonatkoznak az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti korlátozások, a pókerjátékok szervezésére irányuló tevékenységet bármely, a jogszabályi feltételeknek megfelelő gazdasági társaság folytathatja. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd a „A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató” hivatkozásban.)
A kártyatermet üzemeltető társaságnak legalább 25 millió alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.
A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie, azonban a kártyateremben legfeljebb 10 asztal helyezhető el.
A kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy versenyrendszerű póker típusú kártyajáték szervezhető.
Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500-, illetve az 1000 forintot, illetve egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.
Verseny rendszerű lebonyolítás esetén a nevezési díj mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg.
A kártyaterem üzemeltetése a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozik.
A kártyatermet videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell ellátni.
(A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd az „A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató” hivatkozásban.)
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 37. § 14. pontja szerint tiltott szerencsejáték az engedélyköteles szerencsejáték, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szerveznek.
A tiltott szerencsejáték szervezését mind a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 191. § (1) bekezdése, mind pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. év C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 360. §-a büntetni rendeli. A Btk. 360. §-a értelmében, aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tiltott szerencsejáték szervezője, vagy aki erre a célra helyiséget bocsát rendelkezésre, a bűncselekményt akkor is elköveti, ha maga nem vesz részt személyesen a játékban. Annak sincs jelentősége, hogy a helyiség biztosítása ellenszolgáltatás fejében (bérleti díj, jutalék), vagy ingyenesen történik.
Az Szjtv. 2. § (7a) bekezdése értelmében szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. Az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevője és a reklámban szereplő személy egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű bírsággal sújtható. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a bírságot a reklám közzétevőjével szemben kell megállapítani. Az engedéllyel üzemelő kártyatermeknek kötelező a terem bejáratánál jól látható módon kifüggeszteni a működési engedélyüket, amennyiben ilyen engedéllyel a pókerjátékot szervező nem rendelkezik, akkor e kártyajáték szervezője illegális szerencsejátékot szervez, az így szervezett szerencsejátékban résztvevő játékosok szabálysértési felelősségre vonására kerülhet sor. Az Sztv. 191. § (2) bekezdése értelmében, aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, szabálysértést követ el.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – fő szabályként – a legális szerencsejátékokból származó bevételt nem tekinti jövedelemnek, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adókötelezettség, illetve személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.
Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése értelmében nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem adott engedélyt.
Magyarországon online pókerjáték szervezésére kizárólag kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság, az erre vonatkozó külön engedély alapján jogosult. A magyar szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével nem rendelkező jogalany által szervezett játékokban történő részvétel, kizárólag a játékosok saját kockázatára történhet. Az engedély nélküli játékban esetlegesen elért nyeremény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:121. § (1) bekezdésének a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthető Magyarország területén, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény csak a legális szerencsejátékokból származó jövedelmet mentesíti, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adó terheli.
A Magyarországon engedély nélküli játékban elért nyeremény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint, bírósági úton nem érvényesíthető.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – fő szabályként – a legális szerencsejátékokból származó bevételt nem tekinti jövedelemnek, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adókötelezettség, illetve személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.
A Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező kártyatermek listája itt található.
