A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.”

A jelenlegi jogalkotói felfogás szerint a póker játék általános elveire épülő kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ, mert semmilyen játékstratégia esetében sem lehet a kártya leosztásból adódó véletlenszerűséget oly mértékben lecsökkenteni, hogy a játék csak kisebb mértékben függjön a véletlentől.

Mindezek alapján a minősítésnek az alábbi kimenetelei lehetségesek:

  1. Amennyiben a játékosok nem tesznek tétet és/vagy nem vál(hat)nak nyereményre jogosulttá, nem valósul meg valamennyi törvényi feltétel, tehát a játék nem minősül szerencsejátéknak, sem egyéb az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységnek. Mint ilyen a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felé sem engedélyeztetési, sem bejelentési kötelezettség alá nem esik.
  2. Amennyiben a játékosok tétet tesznek, megtett tétjeik fejében nyereményre vál(hat)nak jogosulttá, valamennyi törvényi feltétel megvalósul, tehát a játék szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősül minden olyan vagyoni értékű jog, amit a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelezőfogyasztás stb.).

Az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében szerencsejáték szervezőtevékenység folytatásához – a törvényben meghatározott kivétellel – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.

Az Szjtv-ben szabályozott tevékenységek közül a kártyaterem üzemeltetése liberalizált tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szervezői-alanyi körre nem vonatkoznak az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti korlátozások, a pókerjátékok szervezésére irányuló tevékenységet bármely, a jogszabályi feltételeknek megfelelő gazdasági társaság folytathatja. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd a „A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató” hivatkozásban.)

A kártyatermet üzemeltető társaságnak legalább 25 millió alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie.

A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie, azonban a kártyateremben legfeljebb 10 asztal helyezhető el.

A kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy versenyrendszerű póker típusú kártyajáték szervezhető.

Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500-, illetve az 1000 forintot, illetve egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

Verseny rendszerű lebonyolítás esetén a nevezési díj mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg.

A kártyaterem üzemeltetése a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozik.

A kártyatermet videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell ellátni.

(A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd az „A kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról szóló tájékoztató” hivatkozásban.)

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 37. § 14. pontja szerint tiltott szerencsejáték az engedélyköteles szerencsejáték, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szerveznek.

A tiltott szerencsejáték szervezését mind a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 191. § (1) bekezdése, mind pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. év C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 360. §-a büntetni rendeli. A Btk. 360. §-a értelmében aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tiltott szerencsejáték szervezője, vagy aki erre a célra helyiséget bocsát rendelkezésre, a bűncselekményt akkor is elköveti, ha maga nem vesz részt személyesen a játékban. Annak sincs jelentősége, hogy a helyiség biztosítása ellenszolgáltatás fejében (bérleti díj, jutalék), vagy ingyenesen történik.

Az Szjtv. 2. § (7a) bekezdése értelmében szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. Az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevője és a reklámban szereplő személy egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű bírsággal sújtható. Ha nem állapítható meg a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy, a bírságot a reklám közzétevőjével szemben kell megállapítani. Az engedéllyel üzemelő kártyatermeknek kötelező a terem bejáratánál jól látható módon kifüggeszteni a működési engedélyüket, amennyiben ilyen engedély a pókerteremben nincs kitéve, akkor a terem illegális szerencsejátékot szervez, az ebben részt vevő játékosok ellen szabálysértési eljárás indítható. Az Sztv. 191. § (2) bekezdése értelmében, aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, szabálysértést követ el.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény csak a legális szerencsejátékokból származó jövedelmet mentesíti, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adó terheli.

Az engedéllyel üzemelő kártyatermek listája itt érhető el.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. §-ának (7) bekezdése értelmében nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem adott engedélyt.

Online pókerjáték szervezésére kizárólag kaszinójáték szervezésére létrehozott koncessziós társaság, az erre vonatkozó külön engedély alapján jogosult, egyebekben az ilyen játékokban történő részvétel kizárólag a játékosok döntésétől függően és kockázatukra történhet. Az engedély nélküli játékban esetlegesen elért nyeremény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:121. § (1) bekezdésének a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthető Magyarország területén, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény csak a legális szerencsejátékokból származó jövedelmet mentesíti, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adó terheli.

A Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező kártyatermek listája itt található.