A gondnokság alá helyezés iránti pert a nagykorú személy együttélő házastársa (bejegyzett élettársa), élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a kiskorú személy törvényes képviselője (szülő, gyám), a gyámhatóság és az ügyész, mint felperes indíthatja meg. A gondnokság alá helyezési pert a szerencsejáték függő személy ellen, mint alperes ellen kell megindítani.

A gondnokság alá helyezési pert a bíróságnál lehet megindítani.

A gondnokság alá helyezési per elsősorban a gondnokság alá helyezendő szerencsejáték függő személy, mint alperes lakóhelye vagy huzamosabb idejű tartózkodási helye szerinti járásbíróságnál indítató meg.

A keresetlevélben fel kell tüntetni: – az eljáró bíróságot; – a szerencsejáték függő személy (alperes) illetve a keresetet benyújtó személy (felperes) nevét, ismert azonosító adatait, lakóhelyét és perbeli állását, illetve ha a feleknek van képviselője, ugyanezeket az adatokat a felek képviselőiről; jogi képviselő esetén a keresetlevélben további adatok, illetve információk feltüntetésére is szükség van; – az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; – azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; – a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet; A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben a fenti általános tartalmi elemeken kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell (pl: házassági anyakönyvi kivonat másolata), illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat (ingatlan tulajdoni lapja). Ha a kereset az alperes cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre irányul, a keresetlevélnek tartalmaznia kell legalább egy olyan ügycsoport megjelölését, amelyre nézve a felperes a gondnokság alá helyezést kéri. Továbbá a keresetlevélben – ha arról a felperesnek tudomása van – jelezni kell az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat. Amennyiben a fél jogi képviselő nélkül indítja meg a pert, azt egy az OBH honlapján közzétett nyomtatvány kitöltésével kell megtennie. Ha a nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kíván igénybe venni, a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. Továbbá jogi segítségnyújtás keretében a fővárosi- és Kiadva a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja alapján Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter 2018. november 12. megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában is segítséget kérhet a nyomtatvány kitöltéséhez.

Nem terheli az eljárás költsége a feleket. A gondnokság alá helyezés iránti perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség illeti meg, vagyis a feleknek utólag sem kell kifizetni az eljárás költségeit.

A bíróság a gondnokság alá helyezési perben az alábbiak szerint dönthet: – az érintett személyt teljesen korlátozó gondnokság alá helyezi – a cselekvőképesség részleges korlátozásáról dönt, például vagyoni ügyeiben korlátozza az érintett cselekvőképességét; – ha nem indokolt a gondnokság alá helyezés, gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja. 1. Teljesen korlátozó gondnokság esetén az alperes személy cselekvőképtelenné válik. A gondnokolt cselekvőképtelen, helyette gondnoka járhat el az ügyei intézésében. Adott esetben szerencsejátékban így a gondnokolt önállóan nem vehet részt. 2. A cselekvőképesség részleges korlátozása esetén: A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. Azokban az ügycsoportokban, amelyben a gondnokság alatt álló személy cselekvőképességét korlátozták – például szerencsejáték függő esetén vagyoni ügyekben – a gondnokolt gondnoka hozzájárulásával járhat el. Ha a jognyilatkozattal kapcsolatban a gondnokolt és a gondnok között vita merül fel, a gyámhatóság döntése szükséges. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta. 3. Ha a bíróság az alperest gondnokság alá helyezi, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell: – az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, ha az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett része alkalmazásának nincs törvényi akadálya, – arról, hogy a cselekvőképességében a jövedelemmel való szabad rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozott személy jövedelme mekkora hányadával rendelkezhet a gondnoka hozzájárulása nélkül, és – a választójogból való kizárás tárgyában. 4. A bíróság dönthet úgy, hogy nem indokolt a gondnokság alá helyezés. Ebben az esetben a bíróságnak a gondnokság alá helyezés iránti keresetet el kell utasítania. De emellett mód van arra, hogy támogató kirendelését javasolja. Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki. A támogató az érintett személy cselekvőképességének korlátozása nélkül nyújthat segítséget a döntések meghozatalában.

A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnokul – ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett Kiadva a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja alapján Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter 2018. november 12. személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs eljárása veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan

személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas. A gondnok rendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni. Ha a fentiek alapján a gondnok nem nevezhető, a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni.

A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év; b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év. A kötelező felülvizsgálat természetesen nem jelenti azt, hogy a gondnokság megszüntetésére irányuló per megindítására jogosult személyek – maga a gondnokolt is – ne kérhetnék bármikor, a kötelező felülvizsgálatra előírt határidőtől függetlenül, a gondnokság megszüntetését vagy módosítását.