A játékkaszinók alapításának, működtetésének alapfeltételeiről szóló tájékoztató

A játékkaszinók alapításának, működtetésének feltételeit a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) valamint, az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X.21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) tartalmazza.

A játékkaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium, így ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100%-ban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. A szerencsejáték szervezés jogának átengedése tekintetében az államot az adópolitikáért felelős miniszter képviseli. A koncessziós szerződést az adópolitikáért felelős miniszter az erre vonatkozó nyilvános pályázat nyertesével, vagy a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti feltételekkel, az erre irányuló írásbeli ajánlat elfogadása alapján az Szjtv. szerinti megbízható szerencsejáték szervezővel nyilvános pályázat nélkül is megkötheti. A játékkaszinók I. vagy II. kategóriájúak.

A törvényi előírás szerint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési- statisztikai régiókban az adópolitikáért felelős miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdasági szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működésének jogát.

Továbbá, az Szjtv. értelmében 500.000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest megyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében együtt legfeljebb három és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.

A koncessziós pályázat kiírásához a játékkaszinó helye szerint érintett önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésének egyetértése is szükséges.

Az adópolitikáért felelős miniszter a koncessziós pályázat nyertesével köti meg a játékkaszinó működtetésére vonatkozó, határozott időre - de I. kategóriájú kaszinó esetén legfeljebb 20 évre, II. kategóriájú kaszinó esetén legfeljebb 10 évre - szóló koncessziós szerződést, melyet külön pályázat kiírása nélkül egy alkalommal, eredeti időtartamának legfeljebb felével meghosszabbíthat. A megbízható szerencsejáték-szervezővel megköthető koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat nélküli eljárás ajánlat megtételével indul, amelyben az ajánlattevő megjelöli az üzemeltetni kívánt egységek település szerinti helyszínét és vállalja, hogy egységenként a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj összege legalább kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós díjat fizet. Az ajánlat elfogadásáról az adópolitikáért felelős miniszter az ajánlat átvételétől számított 30 napon belül dönt, az ajánlat elfogadása esetén 30 napon belül megköti a koncessziós szerződést az ajánlattevővel. E koncesszió jogosultja legfeljebb 5 egységet üzemeltethet.

Megbízható szerencsejáték szervezőnek az a szerencsejáték-szervező minősül, aki a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet, és a) valamennyi, az adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe; b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás; c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna; d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon; e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte. A koncesszió jogosultjára egyebekben a Ktv. és az Szjtv. szabályai az irányadók.

Valamennyi koncessziós jogot elnyerőnek a Szjtv-ben meghatározott olyan gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg szavazatok többségével rendelkezik, és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy a koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj Szjtv. 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.

A játékkaszinó üzemeltetéséhez szükséges mindezeken túl a Szerencsejáték Felügyelet engedélye is, melyet a koncessziós jog birtokában történő üzemeltetés esetén a koncessziós szerződés megkötése, az állami monopóliumként üzemeltetőnek pedig az adópolitikáért felelős miniszter hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése után kell megszerezni.

I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

Egy játékkaszinó egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 1000 db pénznyerő automata és legalább 100 db játék és/vagy kártyaasztal üzemel. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 db pénznyerő automata üzemeltethető.

A játékkaszinó játékadója – ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is – ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege 0-10 milliárd forint között van 30%, 10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10%-a. A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegéből az általa a tárgyévre megfizetett koncessziós díj egytizenketted részének összegét levonhatja.

A Szerencsejáték Felügyelet engedélyének a kiadására, továbbá a szervezői tevékenységre vonatkozó részletes feltételeket a Szjtv. és a Vhr. tartalmazza.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó szolgáltatóként a játékkaszinó üzemeltetője köteles a törvényben meghatározott feladatok teljesítésére belső szabályzatot készíteni és azt a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemmel együtt az Szerencsejáték Felügyelethez jóváhagyásra benyújtani. A Pmt. alapján elkészítendő belső szabályzathoz a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet az irányadó. Az egyes feladatok köréből kiemelendő, hogy a játékkaszinóba belépő játékosok azonosítását, a törvényben felsorolt okiratok alapján el kell végezni, továbbá, hogy a játékkaszinót pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a Pmt-ben előírtaknak megfelelően bejelentési kötelezettség terheli.

A játékkaszinó üzemeltetője a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI.10.) Korm. rendeletben, valamint a játékkaszinó részvételi szabályzatában rögzített esetekben meghatározott időre vagy véglegesen kitilthatja a játékost a kaszinóból, illetve attól a belépést megtagadhatja.

A játékkaszinó engedélyezéséért fizetendő díj játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, az ajándékzseton jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, amely az Szerencsejáték Felügyelet által biztosított készpénz-átutalási megbízással (csekk), illetve pénzintézeti átutalással teljesíthető a jogcím megjelölésével. A szerencsejáték szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért az erről szóló nyilatkozat egyidejű benyújtása mellett felügyeleti díjat köteles fizetni. (bővebben lásd a „Tudnivalók/Általános tájékoztató” menüpont „Útmutató a Szerencsejáték Felügyeletnek teljesítendő díjak megfizetéséhez” hivatkozásánál).